I. Lehet-e egy épületnek lábnyoma?

Az ökológiai lábnyom azt határozza meg, hogy egy ember vagy csoport a fenntartásához és a maga termelte hulladék elnyeléséhez milyen mértékű környezeti erőforrást használ fel. A fogalom ismeretében megválaszolhatjuk a címben feltett kérdést: minden bizonnyal a Győri Ítélőtábla otthonául szolgáló épületnek önmagában is van ökológiai lábnyoma, azonban ez nagyobbra nő, ha dolgozói a házat használni kezdik.

Azt követően, hogy a Zöld Bíróság ötlete megfogalmazódott, első lépésként végig kellett gondolni, hogy melyek a már meglévő, az épület modernségéből és a munkatársak alapvetően energiatakarékos és környezetbarát szemléletéből adódó – megőrzendő és hangsúlyozandó – előnyök, s melyek azok a dolgok, melyeken változatni tudunk és akarunk. Az energiatakarékos fűtési-hűtési rendszer, a jelenlét-érzékelős világítás, a víztakarékos szaniterek, a zöld növényektől díszlő irodák és a kerékpártároló mind-mind azt jelzik, hogy az irány jó. Mindezek mellett kezdetnek két főbb dolog megvalósítását tűztük ki célul. Az egyik a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a másik pedig a környezetbarát nyomtatópapírra való áttérés. Ez utóbbihoz kapcsolódott a nyomtatóink alapbeállításának módosítása (az áttérés a kétoldalas nyomtatásra). A jövőre nézve ötletként merült fel az eddig használt tisztítószereink átvizsgálása majd cseréje környezetbarát termékekre illetve természetes anyagokra. Fontosnak tartjuk valamennyi irodaszer beszerzésekor a környezetbarát termékek előnyben részesítését, a hulladékgyűjtés terén pedig célunk egy használt-elem gyűjtő beszerzése.

II. Közös akarat

A tervek csak akkor válhatnak valóra, ha van fogadókészség és közös akarat házon belül. Bár a természet és az ember egykori harmóniájának elvesztésére sokszor panaszkodunk, a probléma megoldását vagy enyhítését gyakran nem a magunk feladatának érezzük. A panasz és a nem tevés biztosan nem jó út. Ehelyett, ha van közös akarat, akkor tegyünk! Nem nagy erőfeszítésről, csupán minden egyes nap megismételt apró figyelemről és egy kis szemléletváltásról van szó.

III. Szemléletváltásunk kezdete a Túllövés napján

Több hónapja érlelődő-formálódó kezdeményezés lépett a megvalósítás szakaszába 2009. szeptember 25. napján. A megelőző napon tartott tájékozató megbeszélést követően az épület különböző pontjain elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő edények, megtörtént a számítógépek alapbeállításainak módosítása (főszabállyá téve ezáltal a kétoldalas nyomtatást) valamint használni kezdtük az újrafelhasznált papírból készült nyomtatópapírokat. Ezzel egyidejűleg belső honlapunk is kizöldült, hírül adva a változásokat. Átalakulásunk dátuma - nem szándékoltan, de szerencsés véletlennek köszönhetően - környezetvédelmi szempontból fontos napra esik. Szeptember 25-én - a Túllövés napján - a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ezen a napon az emberiség átlépi azt a határt, melyen túl már hitelben használja a Föld erőforrásait. Az év ez idáig eltelt 10 hónapjában olyan óriási volt az emberiség ökológiai lábnyoma, hogy a hátralévő hónapokban már nem léphetne. Megállni persze nem tudunk, de szimbolikus üzenete lehet a mi lassításunknak is.

IV. Lelkesedés, megszokás és példaadás

Izgalmasak voltak az első napok, felbolydult a ház. Sok humorra adott okot annak eldöntése, hogy melyik hulladékgyűjtőbe kerüljön a tűzőkapocs, s vajon jó-e, ha az almacsutkát papírzsebkendőbe rejtem? Öröm volt látni a lelkesedést és meglepő volt az eredmény: már az első naptól kezdve megfelelő helyen volt a papír, a műanyag és az üveghulladék, megteltek a gyűjtőedények. Bízom abban, hogy a lelkesedést nem a felejtés, hanem a mindennapjainkba beépülő megszokás váltja fel, s természetes lesz a most még új dolgok használata. A másik remény pedig az, hogy példát adhatunk, akár úgy, hogy a munkahelyen ellesett környezetbarát praktikákat otthon is egyre többen alkalmazzák, akár a mi példánkon új zöld irodák s zöld bíróságok jönnek létre.